A professzionalizáció kezdetben egyszerűen külső, nem-családtag vezetők alkalmazását jelentette. Mára azonban jelentéstartalma kibővült és többdimenziós fogalommá vált, így a szervezet számos teljesítménybeli aspektusát figyelembe veszi. A professzionális működés látszólag a vállalatok formálisabb és hatékonyabb működéséről szól, de elválaszthatatlan a vállalati teljesítménytől és a versenyképességtől.
Minden vállalat különböző professzionalizációs szinttel rendelkezik, nem függetlenül a szervezet típusáról. Például, a nem-családi vállalatok a működési kiválóságra és vezetői képességeikre fókuszálnak, nagyobb hangsúlyt helyeznek az operatív hatékonyságra, rendszerek kiépítésére és azok menedzselésére. Ezzel szemben, a családi vállalatok a kapcsolatépítésre, tudásmenedzsment- és innovációs képességeikre koncentrálnak. Hosszú távon gondolkodnak, és a beszállítóikkal, partnereikkel, vevőikkel való kapcsolatok kiépítésére helyezik a hangsúlyt. A versenyképességet inkább a helyi beszállítói együttműködésekben keresik, illetve a vevőbázissal gyakran közvetettebb a kapcsolatuk.
Mindezeket figyelembe véve, a professzionalizáció bizonyos dimenzióiban a nem-családi vállalatok értek el magasabb értékeket, mely alapján a tanulmányokból következtethető, hogy ezen vállalatok professzionalizáltsági szintje magasabb a családi vállalatokénál. Ennek fő oka, hogy az előbbiek stratégiája az operatív hatékonyságra és a rendszerek építésére fókuszál. Sőt, az egyik aspektusban – a „Nem professzionálisan vezetett vállalatok dimenziójában” – a családi vállalatok aránya a legmagasabb.
Az SS Smart-nál arra törekszünk, hogy az ügyfeleink körében a professzionálisan működő családi vállalatok száma növekedjen, és ezt elérni a professzionalizáció egyes dimenzióin belüli értékek növelésével szeretnénk.
Forrás: KÁRPÁTI ZOLTÁN – FERINCZ ADRIENN – A PROFESSZIONALIZÁCIÓ SZEREPE A HAZAI KÖZEPES MÉRETŰ CSALÁDI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉBEN